Johanna Lindsey: Barbár szenvedély
Kovács Ivett fordításában, a Magyar Könyvklub 5000 darabos kiadásában jelent meg 2004-ben az írónő 1993-ban írt könyve, melyet én 1980 forintról 399 forintra leárazva vásároltam meg valamikor 2005. májusának harmadik harmadában.
Ez mind nem is lenne fontos egy könyvismertetőhöz, igaz? De nekem sokat jelent. Mert nézzük csak:
- 5000 darabot nyomtak a könyvből és nem fogyott el. Pedig a Könyvklubnak boltjai vannak országszerte és ingyenes katalógusa, kedvezményei, akciói… Ez bennem - íróban- félelmet kelt.
- 1993-ban írta. Ez csak annyiban számít, hogy amikor beleolvastam, olyan hangulatom támadt, mintha a sajátomat olvasnám. Nem történetében, hanem egyes részek hangulatában hasonló. És egyből jött a keserves gondolat is, ami sokszor visszaköszönt már: mire esetleg az én irományom kerülne polcokra, már szinte mindenre azt mondják majd benne, hogy plagizálok… Mutogathatom majd az ósdi kéziratos füzeteimet bedátumozva, belsőnaplós részekkel keverve, hogy ez nálam hamarabb volt a történet része, lehet hogy meggyőző is lesz, de a tényen nem fog változtatni: olyan hatása lesz a történésfüzéremnek, mintha innen-onnan lopkodtam volna össze.
De térjünk vissza J.L. könyvére.
Említettem, hogy május huszonvalahanyadikán vettem meg. No, most olvasom harmadjára, június 3-án. Nem a könyv tökéletessége, páratlansága, egyedülállósága az oka, mert ez mégsem egy olyan “legleg” könyv… De első olvasatra a pasik-férfiak-harcosok jelleme-tartása-tulajdonsága fogott meg. Igaz, a gördülékenység miatt kihagytam néhány oldalt - meg a kíváncsiság is kihagyatta velem: ott biztos nem feküdhettek volna össze… (mindössze 2×5-6 oldalról van szó!!)- szóval így második olvasáskor bepótolhattam egy részét a kihagyottaknak…, és így természetesen úgy hatott a sztori, mintha átíródott volna menet közben, két olvasás között 
De még akkor se olvastam el mindent.
Viszont a feledékenységem is közrejátszik, hogy néhány már többször olvasott rész frissnek hat… És az is tény, hogy krónikus javíthatnékom támadt már párszor - erős a gyanum, hogy áldozatul is esik majd a könyv, lesznek benne belefirkálások…
Pl 105. oldal 2. sor: Falon Van’yer báttya érkezik, aki egy évvel fiatalabb Falonnál… A 9. sorban kiderül, hogy egyforma magasak, Jadell arca viszont lágyabb vonású…, ugyanakkor a 251. oldalon az 5. sorban Falon a “legkevésbé ijesztő” a négy harcos közül. ( A négy harcos Falon és Jadell Van’yer, a lány ikertestvére Dalden Ly-San-Ter, valamint a Van’yerek sógora, Deamon.)
De! A történetben az egyik legnagyobb rejtély a testmagasság. Még nem tudom, hogy hogyan is oldjam meg az ábrázolást…
Na nézzük személyenként.
Falon. A 68. oldalon kiáll egy 210 cm magas harcos ellen, aki a 16. sor alapján legalább 10 cm-rel magasabb nála. A 72. oldal 21. sora újabb adattal szolgál: Falon “csupán 3-4 centiméterrel” lehetett alacsonyabb Shanelle (a női főszereplő) apjánál, de még így is majdnem fél méterrel magasodott a lány feje fölé… Ez alapján Shanelle 150-160 centi magas lenne…, Falon éppencsak horzsolja a 2 métert, az apósjelölt pedig olyan 205 cm…
De ez így túl egyszerű lenne.
Shanelle egy olyan bolygóra menekül, ahol az emberek alacsonyabbak nála. 230. oldal, 8. sor: ” a nők többnyire másfél méter magasak, a férfiak talán ha húsz centivel magasabbak náluk”. De Shani félelmetesen magasnak hat közöttük…, a szék is csaknem összeszakad alatta, és az az oszlop, ami egyébként a helyieknél a hasig érne, hogy megtámassza azt, neki éppencsak combtőig ér, így egy lehetőséget biztosít majd valaki más számára… (És itt most nem adom ki a sztorit.)
Egy korábbi jelenetben az apróságok egyik nőtagja felé elindul majd a legmagasabb harcos a négyek közül, azaz Dalden, és “legalább két fejjel magasabb volt Donillánál”. Falon Daldennél alacsonyabb, de a Donillánál magasabb Shanellenél csaknem fél méterrel magasabb??
De figyelem!
5. oldal 17.sor, azaz a regény első lapja: Jadd “alacsonyabb volt a lánynál” ( Shanellenél). 6. oldal 9-10. sorban “Ráadásul Shanelle nem volt apró termetű lány. Majdnem akkora volt, mint a fiú, aki a 175 centiméterével túlnőtte az átlagos kystrani magasságot”…
Az ilyen részek engem erősen igénybe vesznek.
Többszöri újraolvasásnál az ember már simán átugorja ezeket az akadályokat Asszem, egy négyest megérdemel bármelyik női olvasótól…
