ea

Ezt még régebb óta kerülgettem, mint a tofut. Mivel kínai ételek jellegzetes velejárója, én pedig nem minden - igazából 98%-ban semmilyen - kínai ételt tudok befogadni, így erős fenntartásokkal kóstoltam meg friss szerzeményemet. Szagra érdekes volt, fűszeres pörköltöt idézett, így úgy töményen, megnyaltam. Ahogy “leszámoltam” belőle az elpárolgó anyagokat, összeállt a várható íz és az bíztató volt!

Azóta használom. Locsoltam vele tofut, mikróban sütött parizelszeleteket (nagyon sokat segített az ízén!), került a legutóbbi lecsóba, csirkemájhoz… Ja igen! Olajban sütött virslikarikákhoz is, amiben nem is volt más ízesítés, mégis dícséretet kapott.

Annak ellenére, hogy hány ételbe raktam már belőle, még mindig van az üveg nyakában lé… és csak utána kezdi a kiszélesedő szakaszt - szóval idén már nem valószínű, hogy veszek még egy üveggel, mert ki fog tartani nekem év végéig

Áprilisban felfedeztem magamnak a TOFUt. Már előtte is kerülgettem, de vagy az árát drágállottam egy próbához, vagy a bátorságomat nem sikerült összeszedni.
Bevallom, csalódtam benne. EHETŐ! Tényleg olyan, mint a túró. Semmi mellékíz, semmi felbüfögés vagy kóros mennyiségű/szagú bélgáz - a szárított szójánál ez véletlenszerűen előfordulhatott, így az utóbbi években már tartózkodtam a használatától.
De a tofu más! Ettem natúrban mikrózva, vajas-májkrémes-majonézes kenyeret gazdagítva vele, de édesen palacsintába töltve is - és onnan sem lógott ki! Legutóbb lecsó alá tettem, úgy toltam a párom elé az általa útált ételt - már magát a lecsót se szereti, 16 év alatt háromszor evett az általam készítettből, mástól meg még annál is kevesebbszer De erre most azt mondta az első falatok után, hogy finom! És fölfalta az egészet.

Azt hiszem, bátran megpróbálkozhatom a szélesebbkörű felhasználásával is
Ötletek innen: EüÜzlet, egy indexes fórum, Hoxa fórum, Gondola.hu, Bodzablog, Házipatika.com, Gasztrománia… Többre egyelőre nincs időm rákeresni