ea

Ezt el kell mesélnem, hogy ti is okulhassatok belőle.
Hat év óta csináltam. Nem törtem be túl sokszor, meghát óvatos is voltam…
Az a fazon, akit legutóljára kifigyeltem, egészen különc pasas volt. Egyedül élt, nem is járt hozzá senki. A számlaszedők se csöngettek be hozzá, mindig csak cetlit hagytak - még akkor sem zavarták, ha elől dolgozott a kertben! Vasrácsok voltak a ház ablakain és szögesdrót a masszív kerítés tetején. Ez nekem elég ok volt, felkeltette az érdeklődésemet.
Az illető az Edward Major névre hallgatott. Egy fegyverszaküzletben dolgozott eladóként. Ez a tény már el kellett volna, hogy tántorítson a tervemtől, de én makacs voltam. Valamit erősen véd Mr. Major, és nekem csak azért is meg kell azt szereznem! Read the rest of this entry »

Ebben a pillanatban pókfészekben bolyong a Gladist kereső férfi. Zajlik a film. Az ujjongó, egyébként malacvisítós soklábúak rendezik a közösséget… Nem nézem, más dolgom van, csak a család nem bírja cérnával - az előbb kirohant a lányom, hogy megnézze a film műfaját a Port.hu-n. A besorolással mindenki egyetértett, a film tényleg katasztrófa. Határozottan leköti őket, néha halk kérdést hallani, hökkent “Úristen!” nyögéseket, kemény gyilkolászásoknál vad röhögéseket…

Roland Emmerich producerként jegyzi a filmet. A Tökéletes katona, a Csillagkapu film és TV-sorozat, a Függetlenség napja, a ‘98-as Godzilla, a Hazafi után figyelt be nála ez a film… Aztán magához tért és elkészítette a Holnaputánt és az I.e 10000-t…

Hm. A Holnapután jelenleg zajlik. Világszerte.

Nocsak. Az élet szinte ismétli az írót… Csak King autóval oldotta meg az ügyet, Magyarországon pedig egy körhinta fut ámokot. Az Index cikkéből kiderül, hogy a vasárnapi töki körhintabalesetben ugyanaz a körhinta játssza a kulcsszerepet, amelyik 1999-ben már elvett egy emberéletet.

A központtól messze, a város szélén burjánzott a mérsékelten gondozott park. Elnyűtt padjai nem hajléktalanoknak nyújtottak átmeneti szállást - méla tekintetű diktafonnal vagy tollal-papírral felszerelt férfiak és nők üldögéltek rajtuk, vagy rótták a köröket komótosan órákon át… Read the rest of this entry »

- Szeretem az autókat. A fél életem bennük telt. Apám kamionsofőr volt, egyedül nevelt, sokszor kisértem el belföldi útjaira. Én voltam a mindenese: elkészítettem a szendvicseit, a hálóhelyét, maradtam a kocsiban, mikor dolgát végezni indult… Hét éve kaptam meg a jogosítványomat, attól kezdve egy időre a váltótársa is lettem. Húsz hónap alatt bejártuk az öreg Európát széltében-hosszában, rengeteg élmény fertőzte a szervezetem, amely mint egy daganat nőtt folyvást, végül kiszakadt belőlem és kézzelfogható formát öltött… “Úton” volt a címe és százezres példányszámban fogyott el. Sajnos ő nem érhette meg, hogy a világ egy szeglete megismerje a nevemet. Benn volt abban az áruházban, ahol egy őrült szerterobbantotta magát… A halálán nehezen tettem túl magam. Read the rest of this entry »

Ahogy haladtam lefelé a kérdéseken, úgy bizonytalanodtam el egyre inkább… Rajta, lássuk mennyit számít a Word mankója! Mennyire kényelmesedtünk el az évek során? Elő a nagy Lilli-teszttel! És folytathatjuk a Párbeszéd-teszttel…

Találtam egy cikket a Borsod Online-on. A “nemzetközi” részleghez tartozik, de ettől még itt is megtörténhetett volna.

Nem derül, ki, most hány éves az a hölgy, akinek éveken keresztül volt viszonya a saját báttyával. Igen, vérfertőző kapcsolat.., de a magyar fordításban a vallomás egyszerűen szép! Read the rest of this entry »