ea

Jön a Baumax is Miskolcra (topjobos infó) az Auchannal egy időben, az üzlet helyét szintén nem tudom. Rémlik, hogy megszünik a Cora melletti lakáskiegészítős üzlet, a helyén BricoStore lesz. Ezek mellé épül a Baumax.

A cikk a LogSped oldaláról származik, változtatás nélkül közlöm.

“Miskolcon nyitja meg 11. áruházát az Auchan
Miskolcon nyitja meg 11. áruházát az Auchan Magyarország Kft. A több mint 10 ezer négyzetméteres eladóterű hipermarket 400 embernek ad munkát, értesült a Világgazdaság.
A több mint 10 ezer négyzetméteres eladóterű hipermarket 400 embernek ad munkát, így az Auchan által foglalkoztatottak száma még ez évben eléri az 5500-at. Jövőre Maglódon és Ferihegyen is nyílik egy új Auchan hipermarket, és további két-három áruház megnyitását tervezik.
A cég ugyanis öt éven belül 18-20-ra akarja emelni áruházai számát. A tíz egységet működtető Auchan legutóbb 2005 novemberében a főváros melletti Solymáron bővítette hálózatát, és vidéken csupán Székesfehérváron (2001) és Kecskeméten (2002) létesített áruházat (Világgazdaság)
2008.07.04.”

A topjob.hu-n már keresik a dolgozóikat.

Közben kiderítettem, hogy a miskolci Metro áruházzal szemben épül az Auchan… és egy fórumon emlegettek valami Market Centralt is 65ezer négyzetméteren, azon a környéken.

Ahogy haladtam lefelé a kérdéseken, úgy bizonytalanodtam el egyre inkább… Rajta, lássuk mennyit számít a Word mankója! Mennyire kényelmesedtünk el az évek során? Elő a nagy Lilli-teszttel! És folytathatjuk a Párbeszéd-teszttel…

Találtam egy cikket a Borsod Online-on. A “nemzetközi” részleghez tartozik, de ettől még itt is megtörténhetett volna.

Nem derül, ki, most hány éves az a hölgy, akinek éveken keresztül volt viszonya a saját báttyával. Igen, vérfertőző kapcsolat.., de a magyar fordításban a vallomás egyszerűen szép! Read the rest of this entry »

2008.05.04-én autóbalesetben meghalt Trethon Judit.

“Csak” a nevét ismertem, némiképp a munkásságát…, sosem kerültem kapcsolatba vele - mégis megviselt.

…annak a kiadónak dolgozott, akinek legutóbb beküldtem a regényem.

Sajnálom. Nem sorolok érdemeket… megteszi majd más. Én a könnyeimet törlöm le…

És élni fog, míg emlékeznek rá.

Egy csokor könyv jelent már meg arról a világról - mindez nem érdekel. De az a két kiadó, amelyik érintett a mostani vitában, már egy kissé idegesít. Ugyanis a regénykém egy része mindkettőjüknél megpihent, igaz, az egyik nemet mondott rá, a másik pedig még semmit. Most már tényleg lehet valami abban a történetben, valami, ami rossz ómenként arat a kiadók között.

Nos, ezek szerint ereje van a szavaknak. A benne leírt szavaknak…

Akárhová fogom elküldeni, azzal a hellyel probléma lesz.

Csapatot.
Aktívak jelenleg ketten vagyunk, plusz egy lányzó. Egy vívótudorral levelezek és találkozgatunk, de még nem kérdeztem, beleadja-e a nevét a csapatba - most mással van elfoglalva. Egy másik - nagyon ígéretes fiatal - remélem a sorainkba lép. Sokat nyernénk vele, úgy hiszem - vasárnap kiderül, ha ő is ráér.
Egy harmadik termetével emelné a csapat fényét, nem tudom, mit várhatok tőle, de évekkel ezelőtt mondta már: ha lesz, jön. Most van, de még nem említettük neki.
Van negyedik is, akinek már említettem levélben, de nem nyilatkozott, és van olyan is, akit kétszer kerestem, de szintén nem hallottam felőle - talán még nem jutott el a leveleséig. Három-négy lány is jelezte, hogy csatlakozna. Ezzel már tudok csoportképet összerakni, ha egybeterelem őket… De ennyi főre egyedül ruhát és láncfelszerelést is készíteni - sok. Pedig támogatókat keríteni, pláne fellépéseket is vállalni csak akkor lehet, ha állnak a hátam mögött.
Az első lépéseket megtettük. Most már csak szólnunk kell.

Tudom, merre és kinek. Még talán azt is, mit. De mindaddig fikció az egész, amíg a szemükbe nem nézhetek.

Valljuk meg, igen rövid karrierem volt a tanult szakmámban, de a választott szakmámban is csak 9 hónappal töltöttem el többet…

Mit lehet kezdeni itthon? Ha takarítok, nincs látszatja, tél van, sár, mihelyt bejönnek, oda a kövezet…, ha főzök, elfogy egy óra alatt, s ha mosogattam is, a tányérok a kaja után ugyanúgy meggyűlnek, mintha semmit nem csináltam volna egész nap. Ha kimosok, a száradó ruhák mindenütt útban vannak, mivel kintre nem teríthetek az időjárás miatt. Ha kimostam, amit keresnek, az a gond. Ha nem mostam ki, miért nem mostam ki? A pénzt csak költöm, semmi látszatja - persze, kajára ment el, ami látszatja lenne, azt lehúzták a WC-ben…
Munkahely? Úgy tűnik, esélyem sincs. A harmadik X közepén, három gyerekkel, túlsúlyosan, ránézésre magasvérnyomással (pedig most már rendben van!), nem dekoratívan labdába sem tudok rúgni.

Marad az itthoni kézimunka. Láncszövés. Láncing, lánccsuklya, tarkóvédő láncfátyol - ebben már legalább gyakorlatom is van. A nyár végére flexkezelés, hegesztés. Új szakma, itthon kiképződve, profitól. Aztán kiderül, mit hoz a holnapután.

Két oknál fogva is.

Egyrészt munkát kéne találnom. Szinte százas, hogy nem fog összejönni a könyvesboltos munka, ahogy elképzelhetetlen a hipermarketes megkeresés is - tavaly október óta várom a válaszukat. Valamit pedig találnom kellene…

A vadászat másik iránya a könyvkiadás. Szintén választ várok, szintén jó ideje - nekem legalábbis soknak tűnik az október vége óta tartó hallgatás. Tudom, hogy vannak problémáik, de nekem is volt már gondom abból, hogy valamire - más ügyben - rákérdeztem… Inkább várok, egyre türelmetlenebbül…

Tavaly ilyenkor már a postaládámban volt az e-mail: az Agenda az ünnepek után véleményezi a beküldött regényrészletet és a szinopszist. Januárban már tudtam, hogy megfelelek nekik, de csak a 2007-es év 2. felében kell majd beküldenem az egész regényt, így 2008-ra megjelenhetek.

Nos, ez nem így alakult. Az Agenda kihalt alólam. Volt, amelyik csak robbant, mint az Inomi. Ahol “igen” volt a válasz, ott a kiadóval lett baj, ahonnan pozitív kritikát kaptam, de nemleges választ, ott minden ment tovább.

Ez így egy kicsit… frusztrál.