ea

Megérkezett a Fidesz kampánylapocskája. Mivel mélységesen, így azonnal a postacsövünk melletti edénybe akartam dobni, de aztán mégis bevittem a lakásba - nem tudom, érdemes volt-e.

Ebéd mellé lapozgattam. Nem akarok kitérni arra, mi a véleményem a szórófüzetről, az igenemberek majd úgyis bólogatnak eleget… A 7. oldalra nyomottakon azonban felhördültem: mi az, hogy a Fidesz 10 év alatt 1 millió új munkahelyet teremt?? Mondta ezeknek valaki, hogy 4 éves kormányzati ciklusok vannak? Két időszak is csak 8 év, ők miért terveznek 10 évre? Vagy az 1 millió olyan szépen hangzik, hogy nem akarták az “egy év alatt 100ezer új munkahely” vagy  a “négy év alatt 400ezer munkahely” felíratot odatenni, mert az nem vakít akkorát?

Vagy alkotmánymódosítás lesz soron és Magyarország ismét államformát vált? Kína nagy kommunizmusa is csak a császárságot hozta vissza…

Miféle gazdasági fellendülést várhatnék egy olyan… szervezettől, ami a 4 éves uralkodása után horribilis összeggel adós maradt pl a Postának, és ellenzéki pártként is hasonló nagyságrendű adósságot halmozott fel magának? Egy pártot nem tudnak egyenesben tartani, mit kezdenének az országgal?

Azt sejthetnénk, mit kezdenének a szomszédos államok a helyzettel. Szlovákia fejet csóvál, Ukrajna két kézzel tart távol, Románia most csendesnek hat, de a lábuk mellett ott pihen a pika…

Nem jó ez így.

Nem politikusok kellenének Magyarországnak, hanem államférfiak/államnők, de jelenleg a két kezem bőven elég, hogy megszámoljam őket - 12 évre visszanézve!

Áprilisban nagy győzelem várható. Szívesebben venném a “nagy csendes” győzelmet, mint a “nagy hangos” győzelmet “örömtüzekkel”…

Hm, hagyjuk. Kanadában hideg van.

Három nap. Három kényszerű kottyanás, még mielőtt a párom is elolvasná a könyvet.

Nem is annyira a történet foglalkoztatott, amikor éppen nem olvastam, hanem a történet szilánkos szerkezete. …Először nem is szilánkosnak, hanem cetlisnek hatott. Mindenféle tudományos, géntechnológiás blabla összedobálva egy könyvbe…, bosszantóan összevissza.

De ez a szilánkosság lehetővé teszi, hogy részeiben olvassuk el a történetet. Én a 192. oldal környékéig bírtam, aztán lapozni kezdtem, csak Dave-re és Lynn-re koncentrálva. És egész történetet kaptam. (Természetesen részben kielégítve a kíváncsiságomat később hagyományos útvonalon folytattam az olvasást!)
Most, hogy már letettem, újra ezen jár az eszem. Miért ír valaki egy ilyen könyvet? Ha a szálakat külön szedjük és összeillesztjük, csak novellákat kapnánk, amelyek egy témát járnának körbe. Ugyanaz lenne a ritmusuk, klasszikus íven menne a történet… Mintha féltucatnyi - M.C.-hez mérten - középszintű próbálkozás landolt volna a merevlemez egy mappájában, ötletadó cikkekkel támogatva egy másik mappában. Aztán egy szép napon, valami selejt könyvről írt felfújt ömlengést olvastán egy Sanawad-i “tegnap írtam egy regényt” beindulással összemixelte volna az összes próbálkozást egy egésszé, megtűzdelve cikkekkel és woilá!

Nyelvezetét tekintve - talán a fordítás hibája - egyszerű, persze ha leszámítjuk a könyv negyedét kitevő szakszavakat…

De a Broáf és Placcs szavakat még inkább megbámultam. Ezek élőbeszédben, szlengként, chaten előkerülnek, de ebben a környezetben nem jellemző!

Valaki a könyv kapcsán megkérdezte: ebben ki a főszereplő? Könyvként nézve nem megállapítható. De novellákra bontva már egyértelműbb.

Gerard, a papagáj több, mint erősen emlékeztet Pollyra, a szintén beszélő papagájra, aki egy kislánytól indulva egy állatkereskedés útba ejtésével egy idősebb nőhöz kerül s évekig vele marad. De a hölgyet egy nap “elvitte a macska”…, s Polly újra útnak indul. Táncol és énekel ennél, ékszereket lop annál, majd egy kutató foglya lesz, ahonnan egy orosz kiszabadítja és megkeresik az addigra felnőtté lett Maryt… A laborban létrehozott Gerard Evantól indul (136.o), egy gazdag öreg pasason keresztül egy állatkereskedésbe jut, majd egy autó hátsó üléséről a sivatagba, wellness központba, majmos családhoz, míg a kör majdnem bezárul…

Mit is kellene mondanom még egy olyan könyvről, amihez erősen igénylenék egy “kereső” funkciót… Vagy színezett oldalakat, regisztert… Aminek voltak olyan mondatai, amiből minden harmadik szót olvastam csak el az “x y ch”-s, többszörösen kötőjeles szavak miatt?

Kicsit a Merle-korszakomat idézte…
Mit is mondhatnék róla… Engem lekötött

Igényel valaki novellánkénti tartalmat, vagy maga szeretné felfedezni a történetet?

A múlt hét elején már szemeztem a könyvvel, de pénteken végre meg is vettem. Az alsó kosárban volt, talán a mérete miatt. Hatalmasnak mondható, a libri szerint 670 gramm, árulja a bookline és a tujapont is, ISBN száma 9789636796655, 3490 Ft az alapára, de 2700 környékén már kedvezménnyel beszerezhető, + postaköltség, gondolom.

Most mindenki, aki ült vagy állt, gyorsan feküdjön le, mert ez a könyv kikerült a 399 Ft-os készletbe, én pl a Coopban vettem meg!! Háromszázkilencvenkilenc magyar forintért! Egy 2006-ban megírt, 2007-ben magyarul kiadott keménytáblás Crichton könyvet!

És most olvasom. Idejét nem tudom, mikor kezdtem egy könyvet az elejétől olvasni a vége felé haladva, de most megpróbálkozom vele. Szétszórt vagyok, nem igazán sikerült figyelni sem, a harmadik sornál már nem emlékeztem az első sor tartalmára, de majd belerázódom. Túl sokszor kellett kikapcsolnom a körülöttem lévők zaját, hogy hallhassam a saját gondolataimat négy folyamatosan beszélő emberke mellett - most magamat kell lekapcsolnom, hogy maradéktalanul másra tudjak figyelni.

Nos, már a 17. oldalnál tartok…

Alternati - milyen jó, hogy előkerült a személye az Ad Librum kapcsán - június 18-án írt egy bejegyzést. Megunt könyvek cseréjéhez keres társakat, s már néhányat talált is. Az ő listája még késik kicsit, de hamarosan várható.

…Közben tovább léptem a többiek oldalára, s kiderült, hogy a “mozgalomnak” neve is van: Second Hand Club!

… Hozom inkább a linkeket és a listákat is

Athala, Csillagpor könyvsarok, Mekegő, Olvasószoba, Jane Eyre, Keményfedél (Nima).

Mindig és mindig azt mondják, hogy ha bűncselekmény történik, azonnal a romákra próbálják ráhúzni a vizest. Most már azt mondhatnánk, ha roma-gyanús az elkövető, mélységes mély csend támad hivatalos helyeken a média felé, így azok csak találgatnak. Read the rest of this entry »

Íme néhány lap a könyv elejéről. 5., 6-7., 8-9., 10-11., 12-13., 14-15., 16-17., 18-19., 20-21.,
Ami leginkább megfogott benne, az a hűvös, lényegre szorítkozó kapcsolat. Mondhatnánk száraznak, de nem az… Tanár-tanítvány viszony sejlik belőle fel. Könnyű, egyszerű, cicoma nélküli, olvasható mondatok 1931-ből!

Aki olvasta a 9 és 1/2 hét című füzetkét, az felfedezhet benne némi párhuzamot… A filmet nem láttam…

A fiúk papírgyűjtésekor emeltem ki a kupacból. Felütöttem a fedelet, beleolvastam a szövegbe, aztán félretettem - befogadtam.

A könyv 1931-ben jelent meg, de annyira lenyűgöző a stílusa, annyira szókimondó, hogy ma is megdöbbent itt-ott. Régen olvastam, évekkel ezelőtt, de azt hiszem, nem ártana ismét feleleveníteni… Talán beszkennelek néhány oldalt, kedvcsinálónak, ugyanis egészen baráti áron kapható az online antikváriumokban ez az “ócskaság”.

Nekem tetszett a stílusa.

Szülinapomra már nem, de január/februárra megjelenik az Adlibrumnál első könyvem, a Vér/vonal.

Régi vágyam teljesül. Régi tehertől szabadulok. Még mindig bennem az inger, hogy hozzátegyek, átírjak, szerkesszem… Most már csak novellákkal tudom bővíteni

Szeretem ezt a történetet. Hozzám nőttek a szereplők. Kötődöm hozzájuk, akár a családomhoz - de lehet, hogy jobban is!

Az előolvasók véleménye megoszlik: volt, akinek 80%-os formájában is tetszett, volt, akinek 110 százalékosan se. Mindkettőjük véleménye erőt adott. Ymdarnak a lelkesedéséért, Kadmonnak a kritikáért és a türelméért tartozom köszönettel.

Sheenard, köszönet neked is A csonkolás művészetéért A könyved mérete tökéletes, a margók, a sorok és oldalak száma, a gerincméret… Mászkáltam vele órákig, ráborítva a kinyomtatott, fekete-fehér borítómat… Sajnos bele még nem tudtam olvasni. Csak adathalomként tudok más könyvére nézni, amíg nem kerülök egyenesbe a sajátommal - pedig jó lenne már olvasni egy kellemes akciódús sztorit!

Ráadásul lejárt szavatosságúak. Csokik szintén túl az “ehetőségen”. Felnőtt még megnézi a szavidőt, de a gyerek csak bont és fal, zabál, fejet töm… Az én lányom már tapasztalt (nem is érdekelt ebben az ügyben!), megnézte, mit eszik, igaz, 17 lesz pár hónapon belül. Jelezte, hogy 2009. 07. hóban jár majd le a csomagja csokitöltete, ezért megevett mindent most, a biztonság kedvéért. Itt maradtak a monitor előtt a csomagolóanyagok…

Oldalak, blogok, amik a témával foglalkoznak: Reakció, a Rendőrség szakszervezete, HVG.hu - szerintük ráadásul kínai az édesség egy része.

Jó reklám…