Archive for the 'Régi novelláim' Category

Kiűzetve

A lángok föllobbantak.
A lelkes közönség felüvöltött, mint éhes farkashorda, ha véres húst szimatol. Trevna fáradt tekintete végigsöpört rajtuk. Testében már ott izzott a fájdalom, ahogy a távoli gépezet sejtenként azonosította és előkészítette az időugrásra. Read the rest of this entry »

Published in:Régi novelláim |on július 23rd, 2008 |1 Comment »

Halni életveszélyes!

Ezt el kell mesélnem, hogy ti is okulhassatok belőle.
Hat év óta csináltam. Nem törtem be túl sokszor, meghát óvatos is voltam…
Az a fazon, akit legutóljára kifigyeltem, egészen különc pasas volt. Egyedül élt, nem is járt hozzá senki. A számlaszedők se csöngettek be hozzá, mindig csak cetlit hagytak - még akkor sem zavarták, ha elől dolgozott a kertben! Vasrácsok voltak a ház ablakain és szögesdrót a masszív kerítés tetején. Ez nekem elég ok volt, felkeltette az érdeklődésemet.
Az illető az Edward Major névre hallgatott. Egy fegyverszaküzletben dolgozott eladóként. Ez a tény már el kellett volna, hogy tántorítson a tervemtől, de én makacs voltam. Valamit erősen véd Mr. Major, és nekem csak azért is meg kell azt szereznem! Read the rest of this entry »

Published in:Régi novelláim |on július 22nd, 2008 |No Comments »

A park

A központtól messze, a város szélén burjánzott a mérsékelten gondozott park. Elnyűtt padjai nem hajléktalanoknak nyújtottak átmeneti szállást - méla tekintetű diktafonnal vagy tollal-papírral felszerelt férfiak és nők üldögéltek rajtuk, vagy rótták a köröket komótosan órákon át… Read the rest of this entry »

Published in:Régi novelláim |on július 22nd, 2008 |No Comments »

Joe

- Szeretem az autókat. A fél életem bennük telt. Apám kamionsofőr volt, egyedül nevelt, sokszor kisértem el belföldi útjaira. Én voltam a mindenese: elkészítettem a szendvicseit, a hálóhelyét, maradtam a kocsiban, mikor dolgát végezni indult… Hét éve kaptam meg a jogosítványomat, attól kezdve egy időre a váltótársa is lettem. Húsz hónap alatt bejártuk az öreg Európát széltében-hosszában, rengeteg élmény fertőzte a szervezetem, amely mint egy daganat nőtt folyvást, végül kiszakadt belőlem és kézzelfogható formát öltött… “Úton” volt a címe és százezres példányszámban fogyott el. Sajnos ő nem érhette meg, hogy a világ egy szeglete megismerje a nevemet. Benn volt abban az áruházban, ahol egy őrült szerterobbantotta magát… A halálán nehezen tettem túl magam. Read the rest of this entry »

Published in:Régi novelláim |on július 22nd, 2008 |No Comments »

SEO, Friss hírek, információk, Napellenző, Sci-fi & fantasy news, Szemüveg, női magazin. Üzleti ADSL
Joomla Toplista SG.hu