Újabb vélemény született Evellei Kata jóvoltából, amely a SF Szakosztály oldalán olvasható. Érdekes különbségek vannak az eddig megjelent kritikák között…
Érdekesség, de a Polldaddyn ráakadtam egy szavazásra (Melyik az év magyar sci-fi könyve?) - a Google dobta ki. Böngésszétek át! 
…Ráakadtam a Mesetáron is a könyvre, méghozzá az Ifjúsági és kötelező irodalomhoz besorolva. Na, oda nem való…
Napokkal ezelőtt hallottam, hogy megjelent egy újabb kritika a Vér/vonalról. Készültem, hogy mit is válaszolok majd, ha már elolvasnom is sikerül Vásárhelyi Lajos “nem túl hízelgő” kritikáját a 14. Új Galaxisban (142-143. oldal). Mibe is köthetett bele? Mit kifogásolhatott? Van kínálat…
Nos, ma végre eljutott hozzám a cikk. Nem szokásom pár sornál többet reagálni, de erre szükséges.
Számítottam arra, hogy mindenki másképp olvassa majd, mindenki más ágra mozdul majd rá… Érdekes olvasni a visszajelzéseket, mert sokat elárul az olvasóról! Van, aki elfogadhatónak tartja a benne olvasottakat, más fejrázva, de tudomásul veszi, hogy igen, lehetséges, és lesz (volt?), aki az ikszedik oldal után leteszi és nem foglalkozik vele tovább (egy ideig).
Most egy olyan véleménnyel találkoztam, ami végülis mosolyogtató. Olvasva a bíráló szavakat egy idő után már az járt a fejemben: azt a könyvet olvasta, amit én írtam?
Mellesleg nálam legalább háromszor elhangzik a “kurva” szó (208., 238., 256.) - nem kellett volna gyorsan lapozni. Ahogy a karakterek is megelevenednek, ha az olvasó nem csak átnyargal a lapokon. Megjegyezném, nem a “gyermek” a vezérük… és nem a “dugás” a fő profilja.
A “zavarosan ábrázolt kiszolgáló személyzet” egészen másokkal kapcsolatban hangzik el. Az Áldozatoknál úgy mellécsap a kritikus, hogy csak lestem - ezt hogy lehet félreolvasni?! Majd jónéhány sor, aminek egyszerűen nincs alapja… (Tényleg azt olvasta, amit én írtam??) A “rokkantak” nem az Egyes Iskolában vannak, és ahol vannak, érthetően el van magyarázva a szerepük. A “földbeásott srác” már kibomlott rendesen és egyértelműen. A Ködnek nincs szakirodalma (hacsak nem írom le kimerítően), amibe bele kéne ásnom magam, hogy ne hülyítsem az olvasót. A “hol játszódik” kérdésre nagyobb betűmérettel ott a felelet a könyvben. A “mikor”-ra is.
Hát izé… Ez kritikának nagyon kevés volt. Tisztelet ide vagy oda.
(Nyehh! Aki nem hiszi, járjon utána! Kering már néhány példány.)
Hurokba dugtam a fejem. Írtam olyasvalakinek, akinek a véleményétől igencsak tartok. Várom, mit jelez vissza, aztán új fokra lépek, vagy lépek tovább.
Természetesen a Vér/vonalról van szó…
Tegnap rákérdeztem a kiadónál, fogyott-e valamennyi a könyvemből. Ma reggelre megérkezett a válasz: “A kimutatásunk május 31-ig tartalmazza az eladásokat, addig sajnos csak 3 példány fogyott a könyvéből.”
Sajnos?? Ez néggyel több annál, mint amire számítottam!
Jó lenne tudni, kihez került…
Trehány vagyok, mást kéne csinálnom, de rákerestem az Ad Librumos dedikálásokra és találtam fotókat! Hogy ne egyszerűen képlopásról legyen szó, zömét a Ráday Könyvhét 2009 (+egyéb) oldalon találtam, ahogy jobban elmélyedtem az oldalban, kiderült, hogy Szabó Borka készítette a képeket. Láttam is az első napon, ahogy a szavaló fiatalembert fotózza - emiatt nem csusszantam át közöttük, ők voltak az akadály :) Magamat ugyan nem fedeztem fel a képeken, egyiken sem… 
Beillesztek néhányat, hol találhattátok volna meg a könyvet, ha kerestétek volna (ezt nem úgy kell érteni!).
Én kerestem, mert keresni kellett. Piros betűs a gerincszöveg… Így már erről az oldalról is be tudjátok majd tájolni. Most már csak azt nem értem, ezek a könyvek miért állnak, ha a többi fekszik?
A dedikáló írók közül alterNati és Pozsgai Zsolt oldalán jártam eddig, de megkeresek még néhányat a következő napokban, kíváncsi vagyok az ő beszámolóikra is.
(Nos, itt valóban érthető az álló könyvek funkciója.)
Fél háromtól már az órát néztem. Igazából abban sem vagyok biztos, hogy aludtam…
A reggeli meglepetés volt. Valami kenyér-májkrém-minivaj kombó lebegett a szemem előtt a büféreggeli kifejezést hallva, de amikor a pincér megemlítette, hogy svédasztalos reggeli van, azonnal lucullus-i lakoma rémlett fel! Aztán hátrafordultam, ahová mutatott… A minivaj és minimargarin, minilekvár és miniméz az asztalon várt minket. Zsömlét ettünk, egyet, tejjel.
Reggeli után megnéztük a Ráday utcában a pavilont. Korán mentünk, még nem volt ott senki. Végigmentünk a Rádayn, majd a Váci utcán, kipótoltuk a reggelinket egy mekis szendviccsel, lekanyarodtunk az egyik körútra, a múzeummal szemben az antikváriumban vettünk két Nemere kötetet és Zaphirának egy angol-magyar idézetes könyvet, aztán bevettük magunkat 11 körül a múzeumba egy fotójeggyel, és nem szabadultunk, csak fél négy környékén. Csak az emeletet néztük végig, és kövekkel, 1900-as évekkel már nem foglalkoztunk. A szállásunk a közelben volt, beugrottunk lepakolni, majd… igen, a Ráday utcai Ad Librumos pavilonnál kötöttünk ki. Jól tippeltem, az álló könyvek között találtam kettőt a sajátomból, asztalra fektetve egyet sem. Társasága volt az A Terv négy kötete - a többit már nem is figyeltem. Várt rám egy találkozó! Így végig a Váci utcán, már akár behúnyt szemmel is, simán… Read the rest of this entry »
Befutott velünk a vonat a Keletibe - itt kezdem, mert itt kezdődik a pesti “kalandunk”. Két óra környékén kijöttünk a főbejáraton, találtunk egy aluljárót, átmentünk a másik oldalra, majd mentünk tovább a Rákóczi úton, eltévedni lehetetlen, csak egy derékszögű kanyar a megfelelő időben és a Múzeum körútról a Üllői úton leszünk… Read the rest of this entry »
No. Holnap vonatozás. Aztán valószínűleg a József Attila úti Amma, majd az Üllői út 7, a Fehér Páva Szálloda, szállás, alvóhely, köpésnyire a Ráday út éttermekkel, kávézókkal, cukrászdákkal, sörözőkkel telezsúfolt csíkjától.
Fél nyolc volt, mire sikerült választani, lebeszélni, végre megreggeliztem és elkészítettem a vacsorát - mert már besötétedett. Ezért jobb a kisebb település! Nem kell kismillió helyet átnézni, hogy megfeleljen különleges igényeinknek, azaz ne kérjenek előre dombornyomott kártyát, elfogadják az üdülési csekket, 60 euró alatt legyen egy éjszaka 2 főre (adnék én többet is, csak valaki görbébben nézne), nem árt, ha az árban benne van a reggeli is… Sajnos a net nem számít, de a szobához tartozó fürdő, egy jó kád melegvíz igen! Volt olyan szoba, ami rendben lett volna, csak olyan “modern” volt, hogy a hegyére állított fekete és fehér csempék a fürdőben, a konyhában, falon és padlón, valamint az ötvenes évek sci-fijeit idéző bútorzat színei és formái további kutatásra inspiráltak. Pedig ha nem oltjuk fel a lámpát, amíg ott vagyunk, talán elviselhető lett volna…
De nem. Mégsem.
No, aki kérne belőlem, az utolér a (ez a telefonszám helye volt) telefonszámon, elvileg péntek du és szombat de., mert leszünk a könyvhéten is mászkában, ki tudja, merre? (Elvileg elmerülünk majd a Nemzeti Múzeum kiállításaiban is, ismét és megint̷ 
Lesz velem egy hihetetlen elme emberi bőrben, folyamatos levegőcserével, mert tuti végigbeszéli az egész napot, mégis a végére nekem lesz izomlázam. Ad Librumos dedikálással nem is kísérletezem, de aki elkap, az hozzájuthat néhány sorhoz, ha kéri!
Ejj, fárasztó két nap lesz.
No, csordogálnak az infók csendesen. Az Ad Librum kínálatát a Ráday utca közepe táján felállított pavilonnál lehet majd megtekinteni. Többek között a Vér/vonal is ott lesz, akit érdekel, kézbe veheti, belenézhet, beleolvashat!